A balti országok Trumptól egy amerikai-balti csúcstalálkozón azt akarják, hogy jobban megvédjék őket Oroszország ellen, és részesei lehessenek az európai NATO-pajzsnak

A balti vezetők várhatóan kedden megbeszélésen sürgetik Donald Trump amerikai elnököt, hogy küldjön újabb csapatokat és erősítse meg a NATO keleti szárnyának légvédelmét.

Dalia Grybauskaite litván elnököt, Kersti Kaljulaid észt kollégákat, a lett Raimonds Vejonist üdvözlik a Fehér Házban, mivel Washington úgy tűnik, hogy szigorítja Moszkva álláspontját.

Egy határozottabb nyelvezet, amelyet Trump nemrégiben fogadott el a Kreml ellen, eloszlatta a balti régióban az aggodalmakat, amelyeket az Egyesült Államok elnökének a hatalomra jutása után az Oroszország felé tett elsõ békítõ nyilatkozatai okoztak.

Egy magas rangú litván tisztviselő, aki névtelenné akart maradni, elmondta, hogy a balti államok arra kérik az Egyesült Államokat, hogy katonai gyakorlatokon gyakrabban küldjön Patriot rakétaelemeket. Ők is részesei akarnak lenni a NATO rakétavédő pajzsának Európában.

"Remélem, hogy az Egyesült Államok és más szövetségesek megértik, hogy a balti országok légterét jobban meg kell védeni és védeni kell" - mondta Grybauskaite a látogatás előtti napon az LRT nyilvános rádiójának.

"Fontos, hogy az (amerikai csapatok) az összes balti országban állandó rotációban legyenek" - tette hozzá.

A NATO tavaly négy multinacionális zászlóaljat telepített Lengyelországba és a három balti országba, mint figyelmeztető indítékot egy esetleges orosz kalandozás ellen, az amerikai hadsereg pedig gyakorlatok részeként Patriot típusú rendszereket küldött Litvániába.

Mike Pence amerikai alelnök a júliusi észtországi látogatás alkalmával megemlítette a Patriot rendszerek telepítésének lehetőségét az országban.

A balti államokat megrendítette Trump választási kampányának retorikája, a NATO egységének megkérdőjelezése és Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikájának kezdeti hiánya.

2018-ban Putyint ajkakon csókoló Trump képe jelent meg a vilniusi falon, és egy tavaly közzétett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy három litvánból kettő nem bízik az amerikai elnökben.

"REPÜLŐ MUTATÁS"

De a közvélemény hozzáállása megváltozott, amikor Trump úgy döntött, hogy páncéltörő rakétákat szállít Ukrajnának, annak érdekében, hogy segítsen harcolni a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatisták ellen, és növelje az amerikai erők finanszírozását Európában.

"Eleinte széles körben elterjedt a bizonytalanság a NATO iránti elkötelezettsége iránt, de az elmúlt hónapokban gyengült" - mondta az AFP-nek Kestutis Girnius a Vilnius Egyetem elemzője.

Washington 60 orosz diplomatájának kiutasítása szolidaritással Londongal, miután az Egyesült Királyságban megmérgezték Szergej Skripalt, egykori orosz kémet és lányát, Juliát, amelyet a brit kormány Oroszországnak tulajdonított, annak jele. Simas Celutka, a vilniusi Politikai Elemzés Intézetének támadóbb hozzáállása van.

"Tanácsadói meg tudták győzni Trumpot arról, hogy az izmok megmutatása az egyetlen kommunikációs forma, amelyet Putyin komolyan vesz" - tette hozzá.

Trumpnak, aki gyakran támadta a NATO "jegy nélküli utasait", gratulálnia kell a három balti országnak, amiért eleget tettek a NATO szabályának, amely szerint a GDP 2% -át fordította védekezésükre.

"Az elnök meg akarja mutatni, hogy ezek az országok olyan szintet határoznak meg, ahol azt akarjuk, hogy szövetségeseink elérjék (a védelmi kiadásokat tekintve)" - mondta Anne Hall, az Egyesült Államok litvániai nagykövete.

Az USA-Balti csúcstalálkozó gazdasági fórumot is tartalmaz, amelynek során Litvánia szerződéseket kíván aláírni az amerikai cseppfolyósított földgáz behozatalának növelése érdekében, hogy csökkentse függőségét az orosz Gazprom-csoporttól.

Az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború kockázatát Washingtonban is megvitathatják, mivel a három balti ország aggódik egy esetleges transzatlanti veszekedés miatt.

Ezt a három országot - amelynek együttes népessége hatmillió ember - a Szovjetunió megszállta és annektálta a második világháború alatt. 1991-ben visszanyerték függetlenségüket, és 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz és a NATO-hoz.