Katasztrofális helyzet az egyetemi oktatással kapcsolatban. A hallgatók száma 25 év alatt 30% -kal csökkent

A Számvevőszék által készített egyetemi rendszer röntgenfelvétele katasztrofális helyzetet mutat azoknak az egyetemeknek a minőségében, amelyek 30% -kal kevesebb hallgatót képeznek, mint 1990-ben, bár több egyetem van, de ezekben az intézményekben az oktatás minősége sok esetben megkérdőjelezhető.

A hallgatók száma drámaian csökkent 2011-2015-ben a csökkenő születési arány miatt, a hallgatók felkészültségi szintje alacsonyabb, és érezhető az egyetemekre érkezéskor, valamint annak a ténynek köszönhetően, hogy a felvételi vizsgák eltűntek és a felsőoktatás nem megfelelő a munkaerőpiacon és a jelenlegi gazdasági igényeken.

Ezt a Számvevőszék fedezte fel a romániai felsőoktatás alakulásának és helyzetének elemzését követően, a 2011–2015 közötti időszakban. A hallgatók számának csökkenése ellenére a Számvevőszék jelentése szerint az egyetemek és a karok száma nőtt. Így 103 felsőoktatási intézményünk van. Emellett a jelentés szerint költségvetési forrásokat nem az egyetemeknek nyújtanak a teljesítmény alapján.

UTOLSÓ HÍREK

Calinic érsek: „Használja ezeket a botokat az orrára, amint a tesztek megtörténnek, só és ecet keverékével. Így sütöd meg Covidot!

A koronavírus Romániában LIVE UPDATE november 13. Több mint 9000 új fertőzéses eset és 174 új haláleset. Több mint 1000 beteget felvesznek az ATI-be. TELJES mérleg

CORONAVIRUS november 13. A helyzet megyék szerint. A megfertőződési arány jelentős növekedése több megyében. Lásd a TELJES LISTÁT

Bemutató egy városban Romániában. Népszavazás a Covid-ellenes intézkedések bevezetésére és a modernizációra, amelyet az USR-elnök polgármestere hívott össze

Az alacsony születési ráta hatása 2010-ben kezdett egyre jobban jelentkezni. "Az Eurostat előrejelzése szerint a 20-64 éves korosztály népessége 2040-ben 2 millióval csökken 2015-höz képest. Ebben a helyzetben 907 353 beiratkozott hallgató adatai tanévben a felsőoktatásban már nem lesz lehetőség. A 2013/2014-es tanévtől még a 433 234 fős hallgatói létszám is emlék marad. Az éles verseny a felsőoktatási szolgáltatások piacán reformokra kényszeríti az egyetemeket és javítja a nyújtott oktatási szolgáltatások minőségét "- mutatja a jelentés.

A diákok száma az 1990/1991 - 2013/2014 időszakban 1,4 millió hallgatóval csökkent, ami az 1990/1991-es iskolai népesség csaknem 30% -át képviseli. A csökkenést meghatározó fő tényezők a születési arány csökkenése, az elvándorlás és az iskolai lemorzsolódás.

A fiatalok gyenge képzésének okai az egyetem előtti rendszerben kereshetők. A Számvevőszék rámutat, hogy az egyetemi rendszer problémái tulajdonképpen az egyetem előtti életből származnak. Így, ha megnézzük a 7-10 éves és 11-14 éves népesség befogadásának mértékét az egyetem előtti oktatásban, akkor azt vesszük észre, hogy ez lefelé irányuló fejlődést regisztrált, így a 2013/2014-es tanévben nem szerepelt a oktatási forma A 7-10 éves népesség 7,2% -a és a 11-14 éves népesség 8,5% -a.

2014-ben a 18–24 éves népesség 18% -a rendelkezett legfeljebb középiskolai végzettséggel és nem végzett továbbképzést. A Számvevőszék rámutat, hogy a Románia által az Európa 2020 stratégiában feltételezett 11,3% -os célhoz képest a távolság óriási, és úgy tűnik, nincs esély arra, hogy ezt a célt elérjék. Valójában a PISA-tesztekben (az OECD szabványosított rendszere a 15 éves tanulók alapkompetenciáinak értékelésére) a román diákok tartósan gyenge eredményeket értek el, ami az alap- és középfokú oktatás alacsony teljesítményét jelzi. Így a 2012-es PISA-értékeléseken a gyengén teljesítő hallgatók aránya 37,3% volt olvasásban, 40,8% matematikában és 37,3% a természettudományban.

"Az EU-tagországok csökkenő skálájú rangsorában a rossz olvasási eredményt elérő hallgatók aránya a 2012. évi PISA-tesztben Románia a 2. helyen áll Bulgária után. Az egyik oktatási szintről a másikra való magas átmenet erősíti meggyőződésünket, hogy e hallgatók nagy része felsőoktatásba került "- mondja a Számvevőszék. A 15-18 éves népesség iskolázottsági szintje a 2009/2010-es tanévig emelkedett, ezt követően csökkent

A szakképzés megszüntetéséről szóló döntés (az egyetlen lehetőség megmaradt a középiskolában) az iskolai lemorzsolódás növekedéséhez vezetett. Szerencsére a 2012/2013-as tanévben a döntés megfordult, de a következmények maradtak. A középiskolai iskolai népesség csökkenésének megkísérlése a szakképzés megszüntetésével próbált kudarcot vallani.

A jelentés szerint három év növekedés után 2013/2014-ben visszatért a 2008/2009-es tanévbe. Az érettségizettek száma állandó maradt, mintegy 200 ezer fő, de az érettségi vizsgát teljesítők száma drasztikusan csökkent a 2010/2011-es tanévtől kezdve, amikor térfigyelő kamerákat vezettek be a vizsgaszobákban.

"A kamerák bevezetése a vizsgálótermekbe megtisztította az érettségi vizsga letételének módját. A lehető legtöbb hallgató vonzása érdekében a felsőoktatási intézmények egy része már nem szervezett felvételi vizsgát. Ilyen körülmények között nyomást gyakoroltak a középiskolai oktatásra az alkalmatlanság elősegítése érdekében. Viszont a középiskolai oktatás kritériumként értékelte a teljesítményt, az átjárhatóságot. Ily módon az egyetemi tantermekre felkészült szegény hallgatók szabad utat kaptak. A 19–23 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége a 2007–2011-es években nagyon magas, 70% feletti szintet ért el ”- derül ki a Számvevőszék jelentéséből.

Továbbá a jelentés azt mondja, hogy mivel az oktatási intézmények nem érdekeltek az alkalmatlanság megszüntetésében, mert elveszítik finanszírozási forrásaikat, a felsőoktatási diplomák eljutottak a munkaerőpiacra. "De nem az oklevelek generálják a teljesítményt, hanem az ismeretek, készségek, képességek és alkalmasság. Az iskolai lemorzsolódás magas arányának fenntartása, a 15 éveseknél rossz PISA-pontszámmal rendelkező diákok magas aránya és az érettségi vizsga alacsony sikerességi aránya nem létezhet együtt a felsőoktatási népesség felgyorsult növekedésével. A magasan teljesítő felsőoktatás csak egy jól teljesítő egyetem előtti oktatásra "építhető". Az elsősorban a felsőoktatásra irányuló politika negatív hatásai már a jövőbeni fejlődésében is megmutatkoztak. Az egyetem előtti oktatásban megalapozott alap nélkül a felsőoktatás minőségi kudarcot szenvedhet "- derül ki a Számvevőszék jelentéséből is.

Ezenkívül a jelentés azt mutatja, hogy 1990 után a felsőoktatásba beiratkozók száma gyorsan növekedett, Romániában a legmagasabb a növekedési ráta az összes uniós tagállam között.

"De a felsőoktatás fejlődésének megvolt a maga dinamikája, amely nem állt összefüggésben a gazdaságéval. Senki nem határozta meg a rendszer minőségét és teljesítményét a kimeneti mutatók alapján, és senki sem vonta felelősségre az egyetemeket a kudarcokért. Bármely felsőoktatási rendszer alapja az, hogy olyan végzettségűeket szerezzenek, akik képesítéssel, kompetenciákkal és készségekkel rendelkeznek, amelyek kompatibilisek a minőségi normákkal és a munkaerőpiaccal, és akik ezen a piacon találnak munkát. A diákokat nem tekintették a minőségi oktatás és a munkaerőpiacra való beilleszkedés alacsony kockázatának, mint a megszerzett képesítésüknek és kompetenciáiknak. ”- áll a jelentésben is.

Gyakorlatilag számos egyetem, kar, tanulmányi program és specializáció létrehozása, amelyeket nem minősítettek a képesítések és a színvonal szempontjából, egy fontos numerikus bővítés támogatását jelentette, de az oktatás minősége szempontjából kétséges.

"Annak ellenére, hogy az ARACIS létrehozása révén előrelépés történt az európai normák és iránymutatások elfogadása felé, ennek az ügynökségnek a funkcionális kapacitása is alacsonyabb ahhoz a küldetéshez képest, amelyet teljesítenie kell. Az állam az oktatásért felelős központi hatóság révén nem igyekezett versenyképes piacot teremteni az oktatási szolgáltatások számára. Nem abból az elvből indultunk ki, hogy az állami finanszírozás tárgya a hallgató és nem az egyetemek. Versenyezniük kell a szabad piacon pénzügyi erőforrásaik beszerzéséért, mivel a verseny versenyképességet, a versenyképesség pedig teljesítményt jelent. A román felsőoktatás versenyképességét a nemzetközi hallgatók áramlása is jellemzi. Romániában negatív a nettó áramlás, ami azt jelenti, hogy a külföldre tanulni menő román hallgatók száma magasabb, mint a romániai oktatási szolgáltatásokat igénybe vevő külföldi hallgatók száma "- mutatja a jelentés is.

Ami a nemzetközi csúcsokat illeti, a román felsőoktatási intézmények - néhány kivételtől eltekintve - nem egyáltalán nem ezekben a besorolásokban szerepelnek, hanem „egyáltalán nem megtisztelő pozíciókban”. "A kevésbé kínos helyeken történő elhelyezéseket tudományágak szerint regisztrálják a tetején, ami kiemeli azt a tényt, hogy vannak olyan elszigetelt magok, amelyek még mindig teljesítményt generálnak. Bár Romániában 103 felsőoktatási intézmény működik, csak körülbelül 5-6-nak van némi láthatósága a nagyobb számú (1000) egyetemet rangsoroló csúcsokon. További 10 jelenik meg a nagy listákon, amelyek 2000 egyetemet értékelnek. A többi csak az országos nyilvántartásokban létezik "- mutatja a jelentés.

A minőségi probléma megoldása érdekében Romániában azonnal elkészítették az egyetemek és a tanulmányi programok besorolását, miután a nemzeti oktatási törvény megjelent. 1/2011.

"Ezen hierarchián keresztül megkísérelték a költségvetési pénzeszközök" elosztását a teljesítmény kritériumai szerint ", de az elv alkalmazása nem felelt meg a követelményeknek. Az ACADEMIS stratégiai projekt keretében kidolgozott jelentések a romániai felsőoktatás minőségi állapotáról, más néven minőségi barométerek (2009, 2010, 2011) egyértelműen meghatározzák az egyetemi oktatás rossz minőségét. Hivatkozva azokra a mutatókra, amelyek a minőség állapotát mérik az egyetemek és a munkaerőpiac közötti kapcsolat, valamint az oktatási folyamat tartalma szempontjából, a jelentések készítői a következőket állapítják meg: egyre kevesebb, kevesebb egyéni szakmai készség és végül az európai versenyképesség krónikus hiánya "- mutatja a Számvevőszék jelentése.

Az egyetemi tanulmányok és a munkaerő-piaci követelmények összefüggését illetően Románia a képzett munkaerőt biztosító ország helyzetében van. "A felsőfokú végzettségűek jelentős része már külföldön dolgozik, és nagyon valószínű, hogy a jövőben is folytatódni fognak az elvándorlási folyamatok. Ezen áramlások révén Románia internalizálja a képzés költségeit, és kiszervezi előnyeit. A pénzügyi veszteségek csökkentése érdekében olyan finanszírozási politikákat kell megfogalmazni, amelyek figyelembe veszik a jelentős migrációs áramlással rendelkező szakterületeket és különösen azokat, amelyeken belső destruktúrák lépnek fel. Az egyetemek támogatására összpontosító jelenlegi finanszírozási rendszert le kell cserélni egy, a hallgatókra összpontosító rendszerre, az egyetlen, amely lehetővé teszi az állam, és nem az egyetemek általános érdekeit szolgáló politikák operacionalizálását "- derül ki a Számvevőszék jelentéséből.

Továbbá a jelentés azt mondja, hogy „a felsőoktatás bővülése, amellett, hogy az oktatási aktus minőségének romlásához vezetett, a munkaerőpiac relatív telítettségét is meghatározta. Az elmúlt években nőtt a munkanélküliség és az inaktivitás a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság körében, különösen a fiatal korcsoportokban. Emellett kiemelik a felsőoktatásban végzettek kapcsolódó vagy különböző területeken történő foglalkoztatásának jelenségét a megszerzett szakirányokhoz képest. Fokozni kell a piackutatást, és lépéseket kell tenni rövid és középtávú előrejelzések készítésére annak érdekében, hogy a specializáció és a foglalkozás révén csökkenjen a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiány. "

A Számvevőszék rámutat, hogy „az előrejelzések eredményeinek elemeknek kell lenniük azoknak a szakterületeknek az elsőbbségi finanszírozására vonatkozó politikák alátámasztására, amelyekben előre látható az új munkahelyek iránti kereslet növekedése és a rendszerből való kilépés pótlása. A 2009–2011 közötti szociológiai tanulmányok rámutattak az egyetemi kínálat és a munkaadók követelményei közötti hiányosságokra. A munkaadók jobb gyakorlati képzést szeretnének tanulmányaik során, valamint a diplomások szakosodását az egyetemi ciklustól kezdve. Következésképpen meg kell erősíteni az egyetemek és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot. A diplomások foglalkoztatási rátájának az egyetemek teljesítménykritériumává és következésképpen finanszírozási kritériummá kell válnia. "