Konizáció, a méhnyakrák gyógyításának fontos lépése

A méhnyakrák az utóbbi időben élesen vitatott téma. Az információ iránti igény azonban még mindig növekszik. A következő sorokban információkat találhat a méhnyak elváltozásainak előrehaladottabb szakaszában szükséges kónizációról, műtétről.

A konizálás magában foglalja a méhnyak kúp alakú részének reszekcióját. Méhnyak biopszia után végezhető, ha a rákot megelőző elváltozás vagy a mikroinvazív rák diagnózisa megállapításra került. Ritkábban a konizálást diagnosztikai célokra hajtják végre, olyan esetekben, amikor a biopszia nem hajtható végre. A konizációt azonban nem gyakorolják a HPV (humán papillóma vírus) fertőzés kezelésére. A helyi fertőzésnek, ha a méhnyak elváltozásával párhuzamosan áll fenn, előnyös egy speciális kezelés, amelyet a nőgyógyász egyénileg ajánl. Más szavakkal, amit a konizáció megvalósítása követ, az a diszplasztikus folyamat mély inváziójának megállítása.

Elég egy Pap teszt?
Nagyon fontos tudni, hogy semmiféle sérülés esetén nem szabad kónuszhoz folyamodnia. A Pap-teszt a vizsgálat első lépése. Ha a Pap-teszt diszplasztikus elváltozás jelenlétét mutatja a méhnyakban, célzott biopsziával végzett kolposzkópia ajánlott. Ha a fenti diagnózisok egyikét (rák előtti elváltozás vagy mikroinvazív rák) megállapítják a biopszia után, akkor konizációt alkalmaznak. A HPV-fertőzés tesztje és esetleg a jelenlévő HPV-típusok nem befolyásolják a konizáció elvégzésének vagy sem.

A konizálás nem távolítja el a HPV-fertőzést
Ha a nyaki elváltozás a HPV egyik törzsével fertőzött, a konizáció nem gyógyítja meg a fertőzést, csak megakadályozza a diszplasztikus folyamat terjedését. Sajnos a HPV vírus egyelőre nem távolítható el a szervezetből. Leggyakrabban az egyéni immunrendszernek sikerül megakadályoznia a vírus szaporodását és terjedését a szervezetben.

Mit jelent a konizálás?
Konizálás útján kúp alakú részt vonnak ki a méhnyakból. A műveletet gyakran a menstruáció vége után hajtják végre. A választott technikától függően (a klasszikus szikével, lézerrel vagy LEEP-vel) a konizálás 10 és 45 perc között tarthat. A beavatkozás a nőgyógyászati rendelőben is elvégezhető, ha a szükséges felszerelés rendelkezésre áll (tehát kórházi kezelésre nincs szükség). Ha a kórházban végzik, a beteg még aznap hazamehet.

Hogyan vigyázunk magunkra a műtét után?
A műtét után a betegnek szorosan figyelnie kell a nemi szervek vérzésének előfordulását. Egy hónapig elkerüli a nemi közösülést, valamint az intravaginális tamponok használatát is. Nem valószínű hasi fájdalom, bűzös hüvelyi váladék vagy láz esetén a betegnek azonnal orvoshoz kell fordulnia. Egyesek antiszeptikus és gyulladáscsökkentő petesejtekkel történő kezelést javasolnak a rohamot követő héten. Ha menstruációja késik (több mint 35 nap), előfordulhat méhnyak-szűkület, amelyhez a méhnyak nőgyógyász általi kitágulása szükséges.

A konizáció kockázatai
A közhiedelemmel ellentétben a konizálás nem befolyásolja a nő termékenységét. Vannak azonban olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a görcsrohamot szenvedett nőknél fokozott a koraszülés és a membrán (azaz a magzatvíz) idő előtti repedésének kockázata. A születés természetes módon és császármetszéssel is történhet, az adott indikációtól függően. Az agyrázkódás kórtörténete nem utal a császármetszésre.

Mi történik megismétlődés esetén?
A statisztikák azt mutatják, hogy azok a elváltozások, amelyeknél a konizációt elvégezték, az esetek körülbelül 10% -ában, az elkövetkező 10 évben megismétlődnek. Emiatt a posztoperatív Pap-vizsgálatok és a colposcopy utólagos követése 3 hónap, 6 hónap, 1 év, majd évente (ha minden rendben van) kötelező. Rendkívül ritkán fordulhat elő a második konizáció problémája. Ha az egyik kontrollkonzultáció során a dysplasia fenntartását vagy kiújulását észlelik, gyakran szélesebb kivágási technikát javasolnak.
A konizációt a romániai egészségbiztosítási rendszer rendezi, mind a járóbeteg-ellátásban, mind a kórházban. Az egyetlen feltétel az, hogy az orvos szerződéses kapcsolatban áll a CAS-val. A konizáció nem nagy kockázatú beavatkozás, és nem befolyásolja jelentősen a beteg életét. Jó azonban több orvossal konzultálni, hogy a diagnózis műtétet igényel-e. Dr. Vlad Radu Gheorghita,
Családbarát poliklinika