Mennyit veszít a víz a növények izzadásával?

A talajban lévő vízmennyiségből a legtöbbet a növények transzpirációja során használják fel. Például egy gyommentes kukorica parcellában a víz 70-90% -át izzadás, 10-30% -át pedig a talaj felszínére párologtatja el. Ezért nagyon fontos olyan módszereket és eszközöket találni, amelyek a növényi izzadás révén hozzájárulhatnak a vízfogyasztás csökkentéséhez.

A növény izzadásának energiaforrása ugyanaz, mindenre érvényes, ami a Földön mozog, azaz a napenergiára. A növényt elérő összes napenergia 2/3-a áthalad a leveleken vagy visszaverődik a légkörben, 1/3-át pedig a levelek elnyelik. A levelek által visszatartott energia csak egy kis részét, 1-10% -át használják fel a fotoszintézis során, és átalakul a szintetizált szerves anyagba beépített kémiai energiává, a többi pedig hővé alakul, fokozva az átpermelési folyamatot.

Az izzadás folyamatát fokozó/csökkentő tényezők
A külső tényezők közül megemlítjük:
- Hőmérséklet és fény, amely befolyásolja a sztómák nyitását és záródását. A kék-ibolya sugárzás 1,5-szeresére növeli az izzadást a vörös-sárgához képest.
- A magas légköri páratartalom csökkenti az izzadtságot.
- A levegő mozgása meghatározza az izzadás növekedését a szél erősségével arányosan, 2-3-szor, akár 20-szor.
- Az alacsony légköri nyomás növeli az izzadtságot (tehát a hegyvidéken).
A belső tényezők a következők:
- A sztómák száma és helyzete: az izzadás a szám arányában növekszik, és csökken, ha a sztómák a mezofil mélységében vannak.
- A levél szerkezete és függőleges helyzete: az izzadás fokozódik, ha a levelek több klorofilt tartalmaznak, és csökken, ha a függőleges helyzethez közel vannak, mert kevesebb fényt kapnak.
- A viaszréteg jelenléte a leveleken csökkenti az izzadtságot.

1 KG SU VÍZKÖVETELMÉNYE
A transzpirációs együttható (fajlagos fogyasztás) az a vízmennyiség, amelyet a növények egy kilogramm szárazanyag (SU) előállításához fogyasztanak. Befolyásolja a fotoszintézis hozama, a levélfelület nagysága (levélindex), a vegetációs periódus időtartama és a talaj víztartalma.
A lombindex a levélterület nagyságát mutatja a foglalt földterülethez viszonyítva. Búzánál 3,6-6, kukoricánál 12, cukorrépánál 6-8. (azaz az 1 négyzetméteres kukoricanövények levélfelülete 12 négyzetméter).
A transzpirációs együttható nagyon változó a különböző növényfajok esetében: 293 köles, 368 kukorica, 397 cukorrépa, 513 búza, 600 napraforgó stb. (Vagyis napraforgóban 1 kg szárazanyag képződéséhez 600 kg vizet kell fogyasztani.
A trágyázatlan együtthatók nem megtermékenyített növényekben 1,5-2-szer magasabbak, mint a megtermékenyítettekben (táblázat).

A NÖVÉNYEK ÁTADÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A MŰTRÁGÁZÁS FOKJÁTÓL

A Ferma folyóiratban megjelent cikk. 11/216 (2018. június 15-30. Kiadás)