Parenterális táplálás

A legtöbb újszülöttorvos elfogadja azt az elképzelést, hogy a káros táplálkozási tényezők (éhezés) valószínűleg nem gyakorolnak jótékony hatást, ha a gyermeket már erős stressz éri. Az éhezés időtartamának és súlyosságának minimalizálására irányuló erőfeszítéseknek szükség esetén inkább a parenterális tápláláson kell alapulniuk. A koraszülötteket glükóz intoleranciára hajlamosító hormonális környezet korlátozza a táplálkozási támogatás nyújtásának képességét. De ezekben a korlátokban a tápanyag-bevitelt maximalizálni kell, és a lehető legkorábban el kell kezdeni. Az enterális táplálkozást ez idő alatt folytatni kell, inkább a bél táplálására, mint a csecsemő táplálására.

B. Jelzések és kezdési idő

Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb a parenterális táplálkozás iránti igény és annak megkezdésének sürgőssége. Ezért a születéskor 1500 g-nál kisebb súlyú újszülötteknek - néhány kivételtől eltekintve - rutinszerű parenterális táplálást (NPT) kell kapniuk. Ezeknek a gyermekeknek teljes parenterális táplálást kell kapniuk legkésőbb 48 órás korukban. Nincs ok arra, hogy tartózkodjanak a parenterális táplálkozástól ezeknek a gyermekeknek hosszabb ideig, mint azt az NPT megkezdésével kapcsolatos technikai problémák megkövetelik. Az atomsorompó-szerződés kezdetének elhalasztása nagyobb tápanyaghiányt és hosszabb időtartamot jelent a hiányok helyreállításához.

Másrészt az idősebb gyermekek csak akkor igényelnek parenterális táplálást, ha az enterális táplálás néhány napnál hosszabb ideig nem lehetséges. Mivel a nehezebb újszülöttek magasabb tápláléktartalékkal rendelkeznek, a táplálkozási támogatás megkezdésének sürgőssége alacsonyabb, mint a fiatalabb csecsemők esetében.

C. Parenterális táplálás felírása

Három megoldás áll rendelkezésre az újszülött vénás táplálására (NVN). Fő összetevőiket a 16. táblázat sorolja fel.

hosszabb ideig

16. táblázat - Újszülött parenterális táplálkozási oldatok összetétele 1 (literenként)

1 Minden oldat tartalmaz (literenként): 2 mg cinket, 0,4 mg rézet, 0,2 mg mangánt, 4 μg krómot, 10 μg szelént;

2 trofamin vagy Aminosyn PF; ciszteint adunk 14 mg/kg aminosavhoz

3 Magasabb, ha káliumot adnak hozzá (pl. 30 mEq, ha K értéke 20 mEq)

A standard és az aminosavban gazdag oldatok csak aminosav-tartalmukban különböznek egymástól. Az 1,4% aminosavat tartalmazó oldat "standard" elnevezése megmarad, bár manapság ugyanolyan gyakran alkalmaznak magas aminosav-oldatokat. A standard oldat 100 ml/kg/nap mennyiségben 1,4 g aminosavat tartalmaz/kg/nap, fenntartó dózisnak tekintve. Ha nagyobb koncentrációjú oldatot írnak elő, 60-70 ml/kg/nap térfogatban ugyanaz az aminosavbevitel érhető el, de kisebb térfogatban. Az instabil elektrolit- és/vagy vércukorszinttel rendelkező betegeknél a fennmaradó folyadékokat el lehet látni olyan glükóz- és elektrolitoldatokkal, amelyek a változó igényekre reagálva azonnal megváltoztathatók. Ha szükséges, az első napok után külön kell előírni a káliumot. Az elektrolit nélküli oldatban nincs Na +, K + és Cl -. Kicsi koraszülötteknek szánják az élet első napjaiban, és maximális rugalmasságot biztosít a közös hidroelektrolitikai rendellenességeik megoldásában. Miután az elektrolit-zavarok, amelyek elektrolitmentes oldatok használatát igényelték, megoldódtak, további elektrolitokat vagy elektrolitokat tartalmazó aminosav-oldatokat kell biztosítani.

A vitaminokat (gyermekkori MVI) külön kell előírni. Az adag 2 ml/kg/nap újszülöttek számára, amelyek súlya legfeljebb 2,5 kg. A 2,5 kg-nál nagyobb gyermekek maximális adagja 5 ml/nap.

D. Aminosav adagolása

Nincs racionális alapja annak, hogy az aminosavbevitel kevesebb, mint 1,4 g/kg/nap (fenntartó adag a 17. táblázatban) bármikor, még az NPT első napján sem. Ha az energiafogyasztás meghaladja a 40 kcal/kg/nap értéket, az aminosav-bevitelnek meghaladnia kell az 1,4 mg/kg/nap értéket. Általánosságban elmondható, hogy 3,5 g/100 kcal aminosav/energia arányt kell fenntartani. Ez biztosítja, hogy az újszülött mindig elegendő aminosavat kapjon, különösen akkor, ha a növekedés létrejön. Idősebb gyermekeknél kevesebb, mint 3 g/100 kcal arány használatos.