Orbán Viktor menetelése és Magyarország geopolitikai "súlya"

A Tusnádon megrendezett Balvanyos Nyári Egyetemet, amint azt az idei oktatók helyesen megjegyezték, a román – magyar párbeszéd tereként fogadták el. A magyar-magyar találkozók pillanatává vált, hogy végül Orbán Viktor pártjának és a Tokes László által képviselt politikai csoport monológjának színterévé váljon. Az esemény ezen alakulása a szervezők párbeszédpartnerének minőségének és kapacitásának elvesztését fejezi ki a román politikai osztályhoz és értelmiséghez viszonyítva, és nagyrészt a romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, mint a romániai magyar közösség meghatározó politikai képviselőjével.

menetelése

Az egyetem programjának csúcspontja Orbán Viktor vezető, Magyarország jelenlegi miniszterelnökének jelenléte volt, aki idén "Korunk" címmel tartott előadást.

Részt vettem egy választási és médiaeseményen, Magyarország alig 9 hónapra van a 2014-es parlamenti választásoktól, majd az európai választásoktól. A magyar miniszterelnök egyórás beszédének előnyös volt a túlzott médiavisszhang, amelyet az országos televízió, a Duna TV, de a nyilvános rádió is élőben közvetített, illetve csúcsforgalomban sugárzott az említett állami média. Valójában az egyetemen a média nagyon erősen megjelent, és kifejezi a magyarországi kormányzó párt (FIDESZ) offenzív kommunikációs stratégiáját, valamint az állami média használatában betöltött hatalmi pozícióját.

A választási kampány üzenetei is domináltak az előadás tartalmában, Orbán Viktor áttekintette miniszterelnöki mandátumának eredményét, feltárva elképzelését, amely révén a magyarok világszerte erős nemzetté válhatnak. Az elmúlt 3 évben a Balvanyos Nyári Egyetemen tartott összes előadásában Orbán ragaszkodott a változó globális kontextushoz, rámutatva, hogy az emberiség új kihívásokkal néz szembe, amelyek a politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyok átalakításához vezetnek, Ebben a válságban Magyarországnak lehetősége van újradefiniálni magát erős és szabad nemzetként. Orbán sem a nyugati társadalom hanyatlását és csődjét nem jósolja sem jobban, sem kevésbé. A magyar nemzet számára a rendszerváltás azzal kezdődött, hogy 2010-ben a nemzeti jobboldal átvette a hatalmat. Magyarország miniszterelnöke átirányítja a magyar állampolgárok haragját a gazdasági válság okozta a multinacionális vállalatok, a bankok és az Európai Unió irányába, megmutatva, hogy ezek az entitások befolyásolják a magyar nemzet függetlenségét és szuverenitását, mert túlzott anyagi és emberi erőforrásokkal rendelkeznek Magyarországon, illetve a magyarok által termelt értékekkel.

Az orbáni kormány teljes politikája nemzeti jelzés alatt áll, a magyar nemzet érdeke, amely az elfogadott intézkedések révén megpróbálja megváltoztatni a rendszert, és visszaszerezni az irányítást saját erőforrásai és a magyarok által előállított értékek felett. A nemzeti érdek igazolja Orbán Viktor minden intézkedését: egy új alaptörvény elfogadását (kerülik az Alkotmány kifejezés használatát), a médiát szabályozó törvényt, az igazságszolgáltatás szervezéséről szóló törvényt, az új polgári és büntető törvénykönyveket, a bankok és multinacionális vállalatok, a rezsicsökkentés, a szennyvíz, a gáz, az áram, az oktatási és egészségügyi reform stb. A magyar állampolgárság kettős állampolgársága megoldásként jelenik meg a magyar nemzet határok megváltoztatása nélküli egyesítésére.

Orbán Viktor elképzelése a gazdasági, politikai és identitásválság kezeléséről eredeti megoldásként, egyedi és hibátlan receptként, hungarikumként jelenik meg, amelyet más nyugati államok is elfogadhatnak.

Ez az egyetlen recept arra, hogy a magyar nemzet erőssé és versenyképessé váljon a világon; ehhez a desideratumhoz a magyar miniszterelnök a következő parlamenti választásokon a választók támogatását kérte, köztük a Magyarországon kívüli magyarokét is, akik erősödhetnek, ha erős anyaállammal rendelkeznek.

És mégis, Orbán Viktor és kormánya Európa és a nyugati hatalmak érthetetlen gyermeke. A nyugati államok erőteljes reakciója oda vezetett, hogy az Európai Unió Parlamentje elfogadta a Tavares-jelentést a magyar demokratikus elvek elcsúszásáról. Sőt, a magyarországi csúszás, de a 2012-es romániai politikai válság is arra késztette az EU-t, hogy intézkedéseket kezdeményezzen a tagállamok demokratikus elveiből való elmozdulás nyomon követésének és szankcionálásának közösségi intézményi keretrendszerének létrehozása érdekében. Magyarország egy példa arra, hogy az EU-ba integrált volt kommunista államok nem fejlesztették ki azokat az antitesteket, amelyek szükségesek a demokratikus elvektől való eltérések megelőzéséhez vagy kijavításához, amikor azok kifejeződnek. Ezek az államok ki vannak téve a demokrácia visszafejlődésének, különösen gazdasági és/vagy politikai válság idején.

Az orbáni rezsimnek alapvetően azt róják fel, hogy a gazdasági válság okozta magyar állampolgárok haragjának átirányításának folyamatának árnyékában multinacionális vállalatok, bankok, gyakorlatilag a fenék munkáját ellopó kapitalisták, hatalomközvetítők ellen a FIDESZ-kormány alapvető jogszabályi változásokat hajtott végre. érintett demokratikus elveket, és nem felel meg a koppenhágai politikai kritériumoknak. Az újonnan létrehozott rendszer korrupcióval, az átláthatóság hiányával és az állami források kezelésének monopóliumával kapcsolatos vádaknak van kitéve. Az orbáni rezsim rehabilitálja, újjáépíti a diktatúrával és a szélsőséges koncepciók népszerűsítésével vádolt történelmi, politikai és kulturális személyiségeket.

Aki bírálja vagy felszólal Orbán Viktor nemzeti kormányának intézkedései ellen, azt démonizálják, nemzetellenes, magyarellenes szocialista-liberális címkével látják el.

Orbán Viktor tétje, hogy mindenáron megnyerje a 2014 tavaszán megtartott parlamenti választásokat kísért a bajusz elvesztése A 2002-es és 2006-os választások egyikét a FIDESZ nem veszi figyelembe 2014-re, a választási erőfeszítés hatalmas, minden szavazat számít. Ennek érdekében a FIDESZ felismerte a konstruktív párbeszéd fontosságát az UDMR-rel, amely képes a romániai magyarok mozgósítására. A FIDESZ-nek nincs szüksége választási ügynökökre Erdélyben, az itteni magyarokat csak a választásokon való részvételhez kell mozgósítani, választásuk az urnáknál nyilvánvaló és erős a magyar parlamenti választások szempontjából.

Az UDMR-t érdekli a párbeszéd a magyar kormánnyal, többek között az európai választások szempontjából is. A párbeszédpartnerek támogathatják egymást, vagy legalább semleges álláspontot képviselhetnek. Természetesen a párbeszéd nem mindenkinek tetszik - derül ki Tokes László EP-képviselő nyilatkozataiból, aki keményen és indokolatlanul támadta a Kelemen Hunor vezette pártot. Az európai választások egyik ismeretlenje az a képlet, amelyben a magyar pártok indulni fognak: lesz-e saját listája az UDMR-nek PPMT-képviselő nélkül, vagy a saját listáján fogad-e ebből a pártból egy jelöltet, vagy lesz-e független jelölt, azaz Tokes László? Ezek a változatok befolyásolni fogják a FIDESZ és az UDMR közötti párbeszéd alakulását.

A politikai kommunikáció szempontjából a karizmatikus Orbán Viktor kiváló teljesítményt nyújtott a Balvanyos Nyári Egyetemen. Magyarország miniszterelnöke meggyőzte a magyar választók meghódításáért folytatott tartós menetét annak érdekében, hogy fenntartsa a hatalmat az új választási ciklusban. Egy új miniszterelnöki ciklus erősítené az Orbán-rendszert, még akkor is, ha ez kiderülne a posztkommunista államok számára a hatalom váltakozása előnyösebb demokratikus evolúciójuk szempontjából. Az Orbán-rezsim eredeti politikájának költségei azonban nemzetközi viszonylatban is jól láthatók, ahol Magyarországot visszafogottan és elzárva tekintik. A túlzott, sőt nacionalista nemzeti megközelítések, az Orbán-rendszer demokratikus és piacgazdasági elveiből való elcsúszások félelmet keltenek a nyugati hatalmak körében, és Magyarország elszigetelődéséhez vezetnek.

Vagy, Magyarország elmulasztotta a múlt évszázad legfontosabb történelmi pillanatait (diplomáciai csőd az első világháborúban és a második világháborúban) a demokratikusan hiányos belpolitikai rezsimek és a korabeli geopolitikai realitásoktól elszakított jövőképű vezetők miatt kialakult nemzetközi elszigeteltség eredményeként. Ezek a kudarcok hosszú ideig és komolyan befolyásolták a magyar nemzet fejlődését. A 21. században, bármilyen geopolitikai kontextusban, a Magyarországon kívüli magyarokat az etnikai kisebbségi identitás megőrzésére irányuló törekvésükben csak egy erősen rokon állam tudja támogatni, amely nemzetközileg nem elszigetelt az elvek tiszteletben tartása miatt kiváltott félelmek miatt. demokratikus.